2014. április 29., kedd

Nemzetközi vacsi képekben

Hali mindenki!

Csütörtökön nemzetközi vacsit szerveztünk. Ozgur , a török kollégám padlizsán kebabot csinált, én csirkepörköltet nokedlivel és aranygaluskát vaníliaszósszal. Az előétel, a gyümölcs, a bor és a kávé mellett kb. 5 órán keresztül vacsoráztunk..embertelen mennyiséget :) Másnap alig bírtam enni bármit is!

A képen balról jobbra, Ozgur, török srác, Stefano, a főnököm, a szervezet vezetője, Simon, belga srác, aki
a YAP-on keresztül van itt 1 évig egy szociális központban.

Az éppen aznap érkezett pólókat feltétlenül meg kellett örökíteni, középen Manuela (argentin-olasz kolléganőm) és Liza (Stefano orosz származású felesége). És igen..az volt a feladat, hogy hülye fejet vágjunk...van, akinek jól megy, van, akinek nem...:)


Ozgur segédkezett a nokedli szaggatásban - mivel eszközöm nem volt hozzá, így először nagy, lábosba helyezhető tésztaszűrővel próbálkoztunk, aztán ...

...a kúp alakú sajtreszelővel.. asszem, hogy kicsit híg volt a tészta..semmi sem klappolt, ennek ellenére imádták! (bár lehet, hogy csak értékelték az erőfeszítésemet..:)) Azóta már gyakoroltam otthon egyszer, egy lapos sajtreszelővel, aminek egyik fele kis lyukú, másik fele nagy lyukú. A netről a megfelelő arányokat is megnéztem a tésztához, úgyhogy most már a tökéletes tojásos nokedli is menni fog..legközelebb!

Nagyon ízlett mindenkinek, minden! 
A padlizsán kebab, ami isteni, de kisssséééé macerás elkészíteni!

A nokedliért teljesen odáig voltak, mint már említettem..hiába, tésztazabáló nemzet :) A csirkepaprikásban még fejlődnöm kell, habár elég fincsi lett, de közvetlenül a kebab után kicsit már szerintem sok volt..
Stefano amúgy meg is jegyezte, hogy "Úgy érzem, most kezdem felfedezni a magyar gasztronómiát, pedig már volt pár magyar munkatársunk.." hát remélem, még sok ilyen vacsit összehozunk..habár nem mondom, hogy egyszerű lesz a menü összeállítása, tejföl, túró, mák, gesztenye és hasonlók nélkül! Gondoljatok bele, mi az, amihez nem kellenek ezek???


Az aranygaluska szuper lett, Csí recepjének, és Barbi késő esti telefonos segítségének köszönhetően, habár 2-szer kezdtem neki a tésztának, mivel az első körben nem kelt meg...milyen meglepő! 

(ja....és tudom, hogy túl hosszú a fru-frum :), mielőtt mindenkiben felmerül a gondolat, de épp nem tudom eldönteni, hogy hagyjam újra megnőni, vagy vágjam vissza!)





Az aranygaluskát néma csendben élvezkedve fogyasztotta el mindenki, ...azt hiszem ez mindent elárul! ;)


puszi, Dorcsi





2014. április 19., szombat

Anyu+Apu Rómában látogatóban

Sziasztok!

Egy régi tartozást még törlesztenék, és leírnám anyuékkal a kalandjainkat, amikor pár napra ők is eljöttek látogatóba.
Igaz, a fotók mind apunál vannak, de majd vmikor azt is pótoljuk.

Szóval kb. március 20-23-ig voltak itt, kivettünk egy hotelszobát hármunknak, hogy mégse kelljen - a felfújhatós matracomon aludva - megosztani velem és két 20 éves lakótársammal a lakásunkat :)
Hosszas keresgélés után visszajutottam ahhoz a kis hotelhez, ahol én is töltöttem az első napjaimat. Ezt választottam, mivel annyira lutrinak tűnik, hogy vki nagyon jó vagy nagyon szar szobát fog ki.. és mióta van trip advisor, meg booking.com, az ember semmiben nem bízik. Mert habár olvasol 20 jó kommentet, és az értékelés is 10-ből 7-8 átlagosan, olvasol 5 olyan kommentet, hogy elmegy a kedved. Szóval azt gondolom, hogy ez egyben a turistáknak is nehézséget okoz..na mindegy.

Persze, olaszokhoz híven, így sem kaptuk azt, amit lefoglaltunk, másik épületben, más árért, sokszor wifi nélkül, reggeli nélkül..DE sebaj, rugalmasak vagyunk :)

Csütörtök este anyuék megérkeztek ugyanazzal a járattal, amivel én is jöttem, kb. éjfélre a belvárosba, én meg pont kezdtem lebetegedni..hiába, addig bírta az immunrendszerem az irodának nevezett hűtőszekrényt.
Mindenesetre azért vittem nekik egy kis vacsit, amit egy-két órás éjszakai bevezető dumálás során meg is eszegettünk.

Másnap reggel irány a Vatikán (kivettem egy nap szabit, úgyh én is mentem), online foglalt jeggyel kb. 5 perc alatt jutottunk be (a várakozók sorának végét amúgy kb nem láttuk)! Az útikönyv pedig elég szuper volt, mivel olyan okosságokat is leírt, hogy hogyan lógjunk át a Sixtus-i kápolnából a Szt. Péter Bazilikába úgy, hogy ne kelljen kivárni a Bazilikához kígyózó másik sort. A Vatikáni Múzeumok egyébként persze gyönyörűek és fantasztikusan gazdagok, olyannyira, hogy szinte már nem is lehet befogadni azt a sok szépséget! Én még egyszer tuti visszamegyek, talán egyedül, és befizetek egy jó kis idegenvezetésre, vagy összegyűjtök egy csomó infot/veszek egy könyvet csak a Vatikánról, és reggeltől estig ott fogok császkálni, hátha akkor több minden bemegy :) Mert valahogy most is úgy éreztem, hogy az tetszett a legjobban, ahol vagy elcsíptünk egy angol idegenvezetőt a csoportjával, vagy az útikönyv volt elég részletes.

Egy kis érdekesség, amit utólag fedeztem fel a neten:
Sixtusi kápolna Teremtés-én egy tökéletes emberi ágy látszik kirajzolódni :)
"Hogy ez csak véletlen egybeesés, egy fricska a pápának (nesze neked ha freskót akartál síremlék helyett), rejtett "Michelangelo-kód" az utókor számára,  vagy a modern orvos hülye agyszüleménye, ki tudja."





És gondoljatok bele, hogy az egész múzeumegyüttes tele lehet hasonlókkal, csak egyszerűen mindenki kényszerűségből végigrohan rajta..

Amúgy , ami legjobban megfogott első ránézésre az a Museo Chiaramonti szoborcsarnoka volt...képzeljétek el az alábbi képet emberek nélkül, úgy, hogy nem számít rá az ember, mit fog látni, egyszer csak kilép egy kis ajtón egy egyiptomi múzeumból egy nagy folyosó közepére jobbra néz, és ezt látja :) (emberek nélkül!!! - nem tudom, hova tűntek, de akkor épp egy lélek sem volt ott)



Aztán az első pizza / pasta / tiramisu / vörösbor kombó ebédre, majd Angyalvár, és utána áttendáltunk az Il Vittorióhoz, körbejárva az emlékművet, a Capitolium dombot, a  Forum Romanum-ot, Traianus oszlopát, Fori Imperialit, stb, stb. Közben mese-mese-meskete volt, elmondtam mindazt, amit az előző hétvégén kisilabizáltam az útikönyvből nagy nehezen :) Amúgy szerintem tényleg nem egyszerű átlátni a rendszert annak, aki először jár itt!

Aztán hazamentünk siestázni, igaz kicsit későn, kb 7 körül, hogy 9 felé újra felkerekedjünk, és besétáljunk a Trevi-kúthoz, vacsizzunk egy jót , és élvezzük a turisták forgatagát!

Szombaton kicsit lájtosabb volt a program, ágyban gyümölcsök elő-reggelire (merthogy az itteni narancs és kiwi és mango biztos sokkal kevesebbet utazik, mint az otthoni, így sokkal intenzívebb íze van :), legalábbis ezt gondoltuk), késői reggeli, Pantheon és környéke, fagyi, süti, lézengés, vásárolgatás..aztán sajnos korán visszatérünk a hotelbe, mert a megfázás úrrá lett rajtam. Így az egyik pici kis étteremben a hotel környékén bekajáltunk, isteni ételeket, olcsón, kedves kiszolgálás mellett..nagy különbség volt a centrumhoz képest, annak ellenére, hogy itt is minden sarkon étterem volt a kis hotelek vendégeire építve kb. feleannyit fizettünk, és sokkal kiadósabb volt, sokkal közvetlenebb volt mindenki. Otthon ágyba bújtam, és egész este elvoltunk, dumcsiztunk, néztük a Hair-t a tévében, apu még hozott egy második kör forró-gyógyító Minestrone levest az étteremből.

Aztán vasárnap én hazatértem egy kiadós reggeli után, amit egy ismerősünkkel költöttünk el, aki szintén Rómában volt a hétvégére, és kihozott nekem egy bőröndöt kocsival, ill. egy közel 1 méteres Pick szalámit, amit azóta sem tudtam még elfogyasztani, vagy elosztogatni...:) Én ágyba bújtam, beszedtem az első kör antibiotikumot..sajnos ezt nem sikerült megúszni, azután még 2 napig ágyban pihentem (és Twilight-ot olvastam). Mivel vasárnap volt a római maraton, és az egész város le volt zárva, azt terveztük, hogy elmegyünk Ostia Anticába, ami egy közeli óriási ókori romváros, végül a rossz idő miatt anyuék mégis a Porta Portese-re mentek körülnézni, ami egy antik és modern piac :) sok-sok olcsó hamis / eredeti bőráruval, és mindenféle kacattal. Aztán visszajöttek hozzám, jól elázva, felpakolva egy kis házi tésztával, meg néhány szuvenírrel, hogy még ápolgassanak egy kicsit, úgyhogy a délután hátralévő részét - a repülő indulásáig - a kis szobácskámban töltöttük elcsigázva az esős-borús időtől!

Persze nem anyuék lennének, ha a reptérre kifelé menet nem lett volna egy kis izgalom, vonat / busz késés, stb., de végül hazaértek kb. hajnali 1-2-re Vörösvárra.


Összességében nagyon jó volt :) :) kivéve, hogy beteg voltam, de azt már el is felejtettem.

puszi


Barbi+Peti Rómában 2.

Haligali!


Alább olvashatjátok a második két nap élménybeszámolóját Barbi tollából.
puszi


Római vakáció 3.

Hajháló!
És mi történt a 3. napon? (Ne aggódjatok, nem jutunk el odáig, hogy a 6. napon, habár szerintem nem volt rossz film Schwarzeneggerrel.)

3. nap Rómában - április 6. vasárnap

No, mintha csak tegnap lenne - fincsi reggeli és indulás fél 11-kor :) Metróztunk és vonatoztunk egy sort Ostia Antica-ba. Ez egy Pompei-szerű hely, csak Róma közelsége miatt szegény nem olyan népszerű, pedig őrületesen sok rom van itt, egy egész város! Gyönyörű időnk is volt a sétához, Peti úgy csilliárd képet készített :)

Fantasztikusan megmaradt mozaik

Dodi az antik klotyón

A színház legfelső soránál napozunk

Csinik vagyunk?

Még a romváros megtekintése előtt egy romos kastélyban is jártunk (Castello del Giulia)...

A kastély


Barbi és Dodi a tetőn

... majd beszendvicseztünk és besütiztünk egy csodás kávézóban, amit a szerencsés véletlen sodort az utunkba - és milyen jó, hogy belesodorta :) Remek szalámis, sonkás és mortadellás szendvicset kaptunk, amit ott készítettek a kedvünkért fincsi panini-ből (hosszúkás zsemle) és hatalmas sonkából, sajtból helyben levágott darabokból. 1000000 órát sétáltunk ott, majd vonattal még 2 megállót mentünk aaaaaaaaaaaaaaa tengerpartig!!! A Tirrén-tenger partján császkáltunk a homokban és még bele is mentünk a vízbe! Szuper volt! Amúgy egészen beach-hangulatot teremtettek a népek, strandröpiztek, voltak fürdőzők is :) Séta közben fagyiztunk is egyet, ami nagyon jól esett, bár nem ez volt életem legjobb fagyija.

Hát ilyen ez a tengerpart!

Bizonyíték, hogy benne voltunk

Hú, de jól érezzük magunkat!

Nagy lépés az emberiségnek


Csobbanunk egyet?

Azért nem volt banánérlelő hőség :)



Hazaérve beugrottunk a zöldségeshez alapanyagokat venni, mert Dodi megcsinálta élete első rizottóját (gombásat), ami valami fantasztikus lett!
Viszont a napi gyaloglástól annyira kidöglöttünk, hogy a Róma by night elmaradt, nem tudtuk már kivilágítva megnézni a várost, hanem igen hamar bealudtunk...

Puszi,
Barbi


Római vakáció 4.

Hahó!

Hát, mivel minden jónak vége szakad egyszer - amúgy mellékesen megjegyzem, hogy szerencsére minden rossznak is :) - elérkeztünk az utolsó naphoz!

4. nap Rómában - április 7. hétfő

Na, ma végre egy órával előbb voltunk, mert fél10-kor Dorkának el kellett indulnia a melóba, így mi is leléptünk. A buszon valami rémséges tömeg volt, persze minden turista folyton oda igyekezett, ahova mi :)
Első utunk a Piazza Navonára vezetett, ahol egy csodás Bernini szökőkút áll és ahol egy francia pasi 3x próbált lefotózni minket, de nem tudta kezelni a gépet :)

Csodás tér

A térről átsétáltunk a Pantheon-ba, ahova végre be is jutottunk! Nagyon szép belülről, érdemes volt visszajönni! Rafaello és I. Viktor Emánuel sírja is itt található.

Nem fantasztikus?

Innen buszoztunk egy sort a 117-es járattal (Dodi, neked írom!), ami icipici volt!! Mint egy kisbusz, még sosem láttunk ilyet, úgy 8 fő fért rá ülve és még 10 állva :) Ez a picike busz csilliárd km-es kerülővel a Colosseumhoz. Nem mentünk ugyan be, de körbesétáltuk és mindenhonnan csináltunk fotókat, amit nemtomhányszáz éve mindenki megtesz :)

Oldalról

Szemből - nem mintha lenne neki "szembe"

A Forum Romanum mellett felsétáltunk egy kicsi templomhoz, ahonnan állítólag gyönyörű kilátás nyílik a romokra - de nem jött be, minden kapufelé és kilátóféle le volt zárva...
Elmentünk a Circus Maximus mellett is, de őszintén szólva nincs ott semmi látnivaló, leginkább egy kutyasétáltatóra hasonlít ma az egykori kocsiversenyek helyszínén.

Ezek is romok

Gyors ebéd - felejthető volt, hacsak az nem, hogy az étlapon szereplő ételek 80%-a meg volt csillagozva, hogy fagyasztott terméket tartalmaz.

A reptérre szendviccsel, sütivel készültünk, de a reptér elég fapados és kissé picurka volt, nem nyílt lehetőség utolsó vásárolgatásra, így egész Rómából cakkumpakk egy hűtőmágnest és Borinak egy rucit hoztunk haza!

Puszi,
Barbi

2014. április 9., szerda

Barbi + Peti látogatóban

Engedélyt kaptam az idézésre, úgyhogy nem írom le én is ugyanezt  :) Csak azok olvassák el, akik Barbit nem olvasnak :)

Sziasztok!

Tudjátok, hol voltunk az elmúlt 4 napban? Rómában!!! Éééés...kettesben! Illetve persze Dorcsival, őt látogattuk meg :) De Borcsát itthon hagytuk a nagyikra! Bevallom, kissé be voltam rezelve, hogy hogy fog alakulni a dolog, de - legalábbis úgy tudom - hogy minden a legnagyobb rendben ment! Mi is jól éreztük magunkat Itáliában - a beszámolómat 4 nap alatt olvashatjátok el!

1. nap Rómában - április 4. péntek

Hajnali fél 4-kor keltünk, mivel fél 7-kor indult a repülő. Azt hittem, kinyiffanok olyan hajnali nagyon korán...Rémesen fapados ez a reptér, Bori születése óta csak Stockholmban meg Kanadában voltunk, "rendes" járatokkal. Ezek után a hangárban várás, kinti folyosókon császkálás...hát...érdekes volt...
A repcsin persze aludtunk, bár csak 1.5 óra volt az út. Rómába érvén eső fogadott minket :( Na jó, nem szakadó, meg számítottunk is rá, de azért mégsem verőfényes napsütés, pálmafák... A reptérről busszal mentünk Dorkához, aki a pályaudvaron várt minket és nagyon örült rég nem látott testvérkéjének és sógorkájának! Na jó, nem olyan régen, csak 1 hónapja :) Érdekes, hogy Rómában mindössze 2 metró van, pedig mekkora város! Dodihoz is metróval jutottunk, a lakása nagyon klassz, a lakótársak is, habár nincs nappali, csak mindenkinek saját szobája, így a közösségi élet kicsit döcögősebb. De szerencsére a nyelv nem akadály, mert már keni-vágja az olaszt!
Dorka visszament dolgozni, mi meg 1 órányi pihi után  (na jó, csak én szundiztam, Peti az útikönyvből okult)  irány a Vatikán! Odafelé a Dorcsihoz közeli parkon mentünk át és láttuk a zöld papagájokat, akik tisztára, mint itthon a verebek meg a galambok, annyira gyakoriak!

Vatikán
Előre vettünk jegyet, így rém gyorsan bejutottunk, mondhatni senki nem állt előttünk a sorban! (Kifelé jövet viszont láttuk a tömeget, akiknek nem volt előre megváltott belépőjük, iszonyúan hosszú, tömött sort alkotva lógtak el a következő utcasarokig.) A Vatikán Múzeumban a legtöbb teremben óriási tömeg volt és birkaeffektus, az emberek a folyosón felfelé és oldalra bámulva a festményeket, szobrokat követték a szemükkel és a kamerájukkal, míg egyenletes léptekkel haladtak tovább a következő szoba felé. Néhány terem azonban kimondottan megérte a tömegnyomort, pl. egy, amelynek a teteje csodálatos domborművekkel és freskókkal volt díszítve és egy másik, amelyben hatalmas, főleg vallási témájú képeket ábrázoló szőtteseket aggattak a falra.
A Sixtus kápolna pedig valami meseszép! Az egyik kedvencem lett egész Rómában! A freskók, amiket Michelangelo festett egymaga 4 éven keresztül, gyönyörűek! (Picurit kiábrándító, hogy a többszáz turistát megpróbálják 1-1 Silencio kiáltással elhallgattatni.)

Barbi a Vatikán bejárata előtt
A térképes terem - gyönyörű mennyezettel

Azért Peti is itt volt :) és nem csak fotósként!
Ebédre pizzát meg spagettit ettünk Petivel - elvégre Olaszországban vagyunk, fincsi volt!

A Szent Péter téren is császkáltunk kicsit, a Bazilikát is megnéztük...

Csüccs a Bazilika előtt

Magas torony előtt hol a tenger...nincs is tenger itt :)


... majd a Tevere folyón fekvő Angyalvárat is. Dorka is odajött a munkája végeztével és fagyiztunk egy hatalmasat!

Nyaljuk a fagylaltot!

Utána buszoztunk a Capitólium dombig, a Városházát is megnéztük és a Traianus oszlopot, azt is igazán érdemes megtekinteni ha erre járunk!

Csata-sztori spirálban fölfelé

A hófehér Il Vittorio emlékmű pedig olyan monumentális építmény, hogy minden irányból egészen messziről is látszik, ahogy az ember végigtekint a főutak teljes hosszán a központ felé.

Háttérben Romulus és Remus a farkasmamával

Csajok és a Forum Romanum

Este Dorcsi egy szuper helyre vitt minket vacsorázni. Kicsit retró, mint egy sörsátor egy fesztiválon és van vagy 15 felé étel, mindegyikből x adagot (kb 10-15) főznek csak, de amit ettünk, irtó klassz volt! Lássuk be, tésztában meg tengeri bigyókban elég jók az olaszok!

Ennyi az első napról, fotókkal is megtámogatom a beszámolót, amint tudom!

Puszi,
Barbi

Hahó!

Jöhet akkor a 2. nap beszámolója!

2. nap Rómában - április 5. szombat

No, reggel nem aludtunk olyan sokáig, ami az indulás előtt összehozott 4 órát pótolja, de fél 9-kor keltünk és minden igyekezetünk ellenére csak fél 11-kor indultunk a fincsi reggeli után…Dorka azt mondja, nála ez elég szokásos, főleg, mivel 10-re jár dolgozni (persze így délután sokáig marad) és így előtte kéne kicsit várost nézni, de egyszerűen nem bír felkelni J Nem csoda, mi is jókat aludtunk a szobájában!
Szóval…az első utunk a Piazza del Popolo-ra vezetett. Ez egy gyönyörű tér, körbe pár templom, középen egy obeliszk – csak a szokásos ami Rómában minden téren van J


Obeliszkkel

A tér a magasból

Főleg mi - Dodi, hol a háttér?
Plusz persze természetesen a valamivel pénzt keresni akaró emberkék – rózsát árulnak, szobornak néznek ki meg ilyesmi. Különben a rózsásak brutálisak! A zsebre tett kezedhez vagy a karodba bedugják a rózsát és nem akarják visszavenni, amíg meg nem veszed. Nem is tudom, hányszor mondtam, hogy „No!” 4 nap alatt.
A téren bementünk a Santa Maria del Popolo templomba, ahol 2 gyönyörű Caravaggio festmény is látható.

Szent helyeken

Aztán, mivel az útikönyv szerint a téren lévő 2 kávézó nagyon népszerű és flancos, szóval az egyikbe (Cafe Risati) becsüccsentünk egy kis kávéra meg sütire. Fincsi volt! És képzeljétek, az egyik asztalnál valami japán banda ült és vagy 6 kamera vette őket. Kisült, hogy filmsztárok, de hát ugye mi nemigen ismertük őket…Viszont rengetegen álltak meg és fotózták őket! Mondjuk ha Brad Pitt kávézgatott volna ott, én is fotóznék meg autogramot kérnék J

Petiramisu

A sztár - és a japánok :)

A pihenés után felsétáltunk a Villa Borghese-hez – s útközben a téren áthaladva egy csapat irtó jóképű olasz rögbist láttunk, amint a Master Card-ot reklámozták, de nem ez a lényeg, hanem a fiúkák J Csinik és nagyon ügyesek meg szórakoztatóak voltak – bevonták a nézőket is!

MC Priceless
A parkban sétáltunk is, de főleg bringóhintóztunk! Tök jó volt, csak a menetszél…az annyira hideg volt!

Lila, de mi? Akácszerű...

Némmá, nem férünk át a lyukon!
A parkból kijövet lesétáltunk a híres Spanyol lépcsőn...

Állítólag logikusabb lett volna a franciákról elnevezni...

... és gyors tempóban egy étterem felé vettük az irányt, mert már irtóra megéheztünk! Az ebéd klassz volt – na nem a bruscetta, de a pizza és a tenger gyümölcsei igen jólesett!

Fincsiiiiii
A Pantheon-ba nem jutottunk be ezen a napon, mert valami irtó hosszú misét tartottak, így csak fagyiztunk egyet és elmentünk az elefántos térre. Bernini szobor – mi más. Rómában elég sok van – az Angyalok és démonokban is elég sokat emlegetik a művészt. Itt is bementünk a templomba, a Santa Maria Sopra Minerva-ba, nagyon szép volt ez is!
Ja, még a Trevi-kutat is megnéztük, az is csodálatos!

Dobtunk be pénzt, úgyhogy még visszajövünk!

Hazafelé menet még beugrottunk a térre, ahol délelőtt jártunk, mert Dorka szerint – úgy hallotta – megkérdőjelezhető erkölcsű fiatalemberek vannak ott késő délután nagy tételben, de nem találtunk egyet sem, csak óriási buborékfújó fiút és szemétből kihalászott fémcuccokon dobol srácokat – ez utóbbiak elég zajosak voltak.

Otthon aztán – még mindig az ebédre emlékezve – csak salátát vacsiztunk és rövid pihi után egy bárba mentünk, ami Dodihoz közel van, és mindig be akart ülni egy sörre vagy valamire, mert minden este élőzene van. Ezen az estén soul volt terítéken és remek volt – a zenészek is, meg az énekes is, aki feketébe öltözve, kalapban, kopaszra borotválva és kígyószerű mozdulatokkal eléggé vicces volt, de be kell látnunk, klasszul csinálta!

Puszi,
Barbi

2014. április 8., kedd

Új barátok, további kilátások

Hát nem egyszerű a barátkozás ilyen esetben, azt kell, hogy mondjam :) Kifejlesztettem egy mondást az elmúlt hetek alatt: Ez nem olyan, mint az Erasmus tanulmányi ösztöndíj, ahol az embernek az első perctől kezdve 60 barátja van...!

Mégis , így egy hónap után már alakulnak a dolgok:

Képzeljétek, tegnap megérkezett egy török srác az irodába, Ozgur, aki szintén 6 hónapig marad. Nem beszél olaszul eddig Párizsban élt (ahol azt mondja, hogy 90%-ban esik az eső, úgyh. meggyőzött arról, hogy jó helyen vagyok..habár Párizs azért örök opció marad). Na, de , lényeg, tegnap végigkísérgettem lakást nézni, bérletet, telkártyát venni, aperitivo-t inni + vacsizni, ma is lakást nézni, és végül ideköltözött tőlem kb. 10 percre. Szuper a lakás, oda fogok járni ;) óóóriási nappalijuk van, szobatársak enyhén szólva lazábbak és bulizósabbak, mint az enyémek (ami ilyen szempontból jó is, mert bulizni átmehetek, de itthon nem zavar semmi)..de végre az első emberek, akik megkérdezték, hogy kérünk egy sört?! Lényeg végülis az, hogy van egy ember, akivel nyugodtan beszélhetek angolul, mert nem érzem rákényszerítve magam, hogy olaszul gyakoroljak. Ráadásul ő is fel akarja fedezni a várost, úgyh. végre lesz társaságom.

Rajta kívül már legalább 4 ember van, aki a kollégákon és a lakótársakon kívül lehívható ide-oda :) Az egyik ex- Erasmusos barátnőmnek, a Milánóban élő Francescának a most 3 évig Rómában lakó barátnője és a férje. Nagyon arik, voltam náluk risottot főzni tanulni, megyünk majd kirándulni együtt, stb.

Másik: Flavia, olasz lány, aki kb. egy hónapja jött haza Magyarországról EVS önkéntes munkáról, amit Kaposváron egy non-profit szervezetnél töltött majdnem egy évig. Ő is ari, amikor kiírtuk a YAP (ott dolgozom) FB oldalára, hogy itt vagyok, és üdvözlök mindenkit, bejelentkezett, hogy akkor jönne megismerkedni, meg amúgy is szívesen besegítene a szervezetnél. És ő is vevő a sörözésre, koncertre menésre, hétvégi parkban semmit-tevésre. Amúgy most hétvégén ő is hazajön Bp-re, csak pont más gépekkel jövünk-megyünk.

Harmadik: Megismerkedtem egy magyar lánnyal, aki itt kint él Rómában már jópár éve, ismeri a várost, benne van mindenféle szórakozásban, úgyhogy ez is szuper.

És a plusz egy: Elkezdtem járni salsára, ahol a csoport minden hétvégén megy bulizni, úgyhogy velük is mehetek majd táncolni.

Sokadik: A Couchsurfing honlapon, Ozgur elmondása szerint olyan estéket is szerveznek, amik csak nemzetközi ismerkedős- házibulis, esetleg házi-koncertes programok, anélkül, hogy valaki valaki másnak a kanapéján aludna, ezzel is biztosítva lehetőséget arra, hogy a városban élő külföldi fiatalok segítsenek egymásnak, a helyiek gyakorolják a nyelvet, és segítsék eligazodni az újonnan jövőket.

Sokadik plusz: Magyar fórumokon (FB, Balassi Intézet) két estét is találtam, ahol összegyűlnek a magyarok valamilyen pub-ban, és dumálgatnak, ismerkednek, stb.

puszi